Bad Religion, Christmas Songs (Epitaph, 2013)

by Gabriel Szünder

Bár Fat Mike bejelentette a tavalyi NOFX albumon, hogy a karácsonynak, mint olyannak, vége, nagyon úgy néz ki, hogy az ünnep idén is meg lesz tartva. Sok igazság volt amúgy az XMas Has Been X’d-ben, még akkor is, ha a dal szövege aggasztó módon emlékeztet Sarah Palin legújabb, karácsonyi tematikájú remekművére (ld. Good Tidings and Great Joy: Protecting the Heart of Christmas). Szóval Mikeyéknak sikerült valószínűleg megírniuk Palin asszonyság kedvenc punk nótáját, de ezért igazán lehet hibáztatni őket. Véletlen volt. A They canceled lent and slowed down fast / Enjoy Christmas cuz it’s your last sorokkal minden esetre vagy elkéstek vagy melléfogtak. Attól függően, hogy értelmezzük őket. Nem hogy a karácsony, de a karácsonyi lemezek piaca is egyre jobban virágzik.

Persze ezek a karácsonyi rock albumok az értelmetlen és a gusztustalan között ingadoznak, és mondom ezt annak ellenére, hogy egyházi kitagadás fenyegetése alatt sem hallgatnék meg egyet sem közülük. A Bad Religion az a bizonyos kivétel, amelyik erősíti a szabályt. És nem csak azért, mert Gurewitzék kimondottan komplex – és mellesleg intelligens – módon viszonyulnak a valláshoz (és ezen belül a keresztény valláshoz), hanem azért is, mert a Bad Religion zenéjében mindig is volt egy olyan fajta tisztaság, ami inkább a folk, mint a punk előadókat szokta jellemezni. Ebből a szempontból, a BR-nek több köze van Joan Baezhez és Pete Seegerhez, mint a Sex Pistolshoz és a Ramoneshoz. A Bad Religion gyakorlatilag az egyetlen punk zenekar, amelyik megengedheti magának, hogy komolyan – és nem ironikusan – dolgozzon fel karácsonyi dalokat. De még rock zenekarból is kevés ilyen van. Mert bár Gurewitzék tisztelettel nyúltak a témához, nem is művészkedték túl a dolgot. Nem elcsukló hangon, a momentum fontosságától félájultan, hanem kimondottan nyersen, erőteljesen, felszabadultan adják elő a dalokat.

A lemez különben jótékonyan rövid (a szó szigorú értelmében EP-ről van szó) és kellemesen változatos. Van a számok között tradicionális Christmas carol, de Felix Mendelssohn, Irving Berlin és Gurewitz/Graffin szerzemény is. Utóbbit American Jesusnek hívják és az 1993-as Bad Religion lemezről, a Recipe For Hateről lett átmentve. Külön dicséret illeti a bandát, amiért voltak elég bátrak kihagyni a kihagyhatatlan Silent Night / Stille Nachtot. Ráadásul a CD borítója, ami Gerald Waller Werfel’s First Pair Of New Shoes című fotójának felhasználásával készült, a lehető legtávolabbról elkerüli a giccset. Ami egy ilyen típusú album esetében nem kis teljesítmény.

A Christmas Songs a Bad Religion legújabb sorlemezeként is megállja a helyét, de természetesen az ünnepre való ráhangolódás jegyében is hallgatható. Aki meg valami ikonoklasztikusabbra vágyik, az várja meg a Cradle Of Filth karácsonyi albumát.