Deap Vally, Sistrionix (Island, 2013)

by Gabriel Szünder

Kétség nem férhet hozzá, hogy Jack White a huszonegyedik század egyik legnagyobb brand menedzsere. Azt persze ő sem tudhatta annak idején, mikor duót alapított a húgával / feleségével / szeretőjével, hogy a White Stripes koncepciója ennyire népszerű lesz, de azért kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy van érzéke a marketinghez. Annyira entellektüelre vette a figurát, hogy sokan nem is vették észre: a White Stripes egyszerűen csak egy blues rock zenekar.

Minden esetre, azóta a gitár-dob felállás a punknál is punkabb, vissza-a-gyökerekhez hozzáállás netovábbját jelenti. Nem is volt ezekből a spórolós majdnem-együttesekből hiány az utóbbi években. Jöttek Amerikából, jöttek Európából, jöttek mindenhonnan. The Kills, The Black Keys, The Raveonettes stb. Most meg itt van a Deap Vally – „the” nélkül – annak bizonyítékaként, hogy a White Stripes modell még mindig képes inspirálni. És még mindig jobb a Deap Vally Sistrionix című debütalbumát hallgatni, mint az ezerhatszázadik retro-rock banda legújabb lemezét.

Pont az az érdekes a Deap Vally stílusában – már ha egyáltalán van benne valami érdekes – hogy a retro és az indie-garázsrock között helyezkedik el. Meg hogy a csapatot két lány alkotja. Lindsey Troy gitározik és Julie Edwards dobol. Mindketten énekelnek. Szóval, a Sistrionix zenéje nem csak a Castle rajongóknak, de a Kills fanoknak is bejöhet. Vagy fordítva. Sokkal erősebb hatott rá a Led Zeppelin, mint a fentebb felsorolt bandákra, de néha még a Black Sabbathot is ki lehet hallani belőle. Másfelől a DV-nek semmi köze sincs az újabb keletű divatok leghülyébbikéhez, az úgynevezett okkult rockhoz. A pszeudo-misztikus maszlag helyett egy egészséges punk attitűd jellemzi a lemezt.

Ezeket leszámítva, Lindsey és Julie tényleg nem csinálnak semmi forradalmian újat. Írtak viszont pár jó dalt. Például: Baby I Call Hell, Gonna Make My Own Money, Walk Of Shame. Utóbbi tényleg olyan, mintha Jack White komponálta volna.

Lehet, hogy tíz év múlva senki sem fog emlékezni a Sistrionixra, de attól még lehet élvezni.