Uncle Acid & The Deadbeats, Mind Control (Rise Above, 2013)

by Gabriel Szünder

A Beatles és a Sabbath egybegyúrása pont az a fajta ötlet, ami papíron nagyon jól hangzik. Úgy néz ki, hogy lemezen is. Az Uncle Acid & The Deadbeats legalábbis arra tette fel a karrierjét, hogy ezt bebizonyítsa. Igazság szerint ennél azért egy kicsit komplexebb módon közelítik meg a problémát. Úgy szól a banda – hűen a Black Sabbath eredeti projektjéhez  –, mintha a hippie sound okkultista-sátánista kifigurázásának még mindig lenne valami aktualitása. Természetesen nincs, de így legalább el lehet mondani az Uncle Acidről, hogy nem egy (vagy két) zenekar, hanem egy egész korszak hangzását próbálják feleleveníteni. A csapat stílusát leghelyesebben talán pszichedelikus garázsrockként lehetne meghatározni, bár a doom metal kategória van elég tág ahhoz, hogy a Deadbeatset is magába fogadja.

A Beatles zenéje szerencsére kitörölhetetlenül beleívódott a britek kollektív tudatalattijába. Ott lappang és szabályos időközönként a felszínre tör. Ennek általában pozitív következményei vannak. Ilyen tektonikus jelenségre utoljára a kilencvenes évek elején került sor – az Oasisre talán még mindenki emlékszik – úgyhogy lassacskán itt lenne már az ideje, hogy valaki újra egy kis Bitleszt injektáljon a zenei vérkeringésbe. Így egymagában az Uncle Acid ehhez sajnos kevés, pláne hogy máris elnyelte őket az utóbbi évek legfurcsább divathulláma.

Mind Control a Deadbeats harmadik nagylemeze és egyben az első amit Lee Dorrian kiadója, a Rise Above jelentetett meg. Ez alkalomból Acid bácsiék át is fazonírozták egy picit a stílusukat. Megfordulhat az ember fejében, hogy ezt azért tették, hogy – még kimondani is szörnyű – könnyebben integrálódjanak az okkultista retro-rock trendbe. Mindegy mi volt az oka, szerintem a váltás jót tett nekik. Már amennyire lehet egyáltalán váltásról beszélni. Legfeljebb annyi történt, hogy a zene doom éle tompult egy kicsit. Ezt leszámítva, maradt minden a régiben. A dalok ide-oda ingadoznak a Sabbath (ld. Mt. Abraxas) és a Beatles (ld. Death Valley) között. Kivéve az Evil Love címűt. Ez a szó szoros értelmében olyan mintha John Lennon és Tony Iommi együtt írták volna.

Eredetiséggel igazán nem lehet megvádolni az Uncle Acid & The Deadbeatset, de nagyon könnyű rászokni a zenéjükre.