Absent Distance, Common Ghost Of The Lifelines (2013)

by Gabriel Szünder

A metalcore, a mathcore, a djent és az alternatív metalok összeolvadásából kialakult stílus manapság egy univerzális zenei nyelvként funkcionál, amivel úgy látszik a zenészek és a rajongók egy újabb generációja spontán módon identifikálódik. Van is egy ilyen orientációjú fiatalabb ismerősöm, aki révén a napokban hozzám került a moszkvai Astral Display Prometheus című EP-je. Az a lemez ugyanazt a zenét tartalmazza mint a Common Ghost Of The Lifelines. Úgymond szóról szóra.Tekintve hogy a djent az interneten született, nem meglepő, hogy szinte egyszerre jelent meg mindenhol a világon. Sajnos olyan is mint valami ami a neten született. Lelketlen, töketlen. Szeretni szerintem nem is lehet, maximum lájkolni.

Az Absent Distance Székesfehérvárról származik és nagyon megtanulta a játékszabályokat. Tényleg minden a helyén van a Common Ghost Of The Lifelines-on.Ebből szempontból senkinek nem lehet semmi kifogása. Nem hiányoznak sem az elektrós effektek, semsci-fis dalcímek. Az CD borítója meg nagyon művészi. Egy Bryan Shepard nevű amerikai állampolgár készítette.Ráadásul az album hangzása is nagyon profi, pedig állítólag Pencs Tamás gitáros kisszobájában készült.

Az Absent Distance, a világ összes nerd metal együtteséhez hasonlóan, végtelenül szofisztikált zenét játszik. Módfelett kifinomult és szerfelett összetett szerzemények sorakoznak a debütlemezen. A dalokról viszont elég nehéz valami konkrétat mondani. Sőt, gyakorlatilag lehetetlen. Még a szomorkás refrének alapján sem lehet őket megkülönböztetni egymástól. A Pertichor mondjuk kivétel, mert az egy könnyed kis instrumentális nóta. Mondanám, hogy a többi egy-egy zenei orgia, de ennél halvérűbb zenét nehezen lehet elképzelni. Épp a múltkor jegyeztem meg, a Miserium lemez kapcsán, hogy a több néha tényleg több, de a Return To Grace az a bizonyos kivétel, ami erősíti a szabályt. Az Absent Distance esetében a kevesebb biztos több lett volna.

A HangSúly díjazáson a Common Ghost of the Lifelines harmadik lett az év debütáló albuma kategóriában. Nem értem ez miért történt, hacsak nem azért mert nagyon „nyugatképes”a lemez. Mindegy, nem vagyok tévedhetetlen. Maradok viszont a véleményemnél, hogy a CGOTLegy kliségyűjtemény. A rosszabbik fajtából.