Linkin Park, Living Things (Warner, 2012)

by Gabriel Szünder

Voltak akik a Linkin Park előző lemezét, az A Thousand Sunst a Pink Floydhoz hasonlították, aminek természetesen nem volt semmiféle alapja, de rock kritikusok már csak ilyenek. Szeretnek túlozni. Tény viszont, hogy Shinodaéknak sikerült új alapokra helyezniük a Linkin Park hangzását. Nu metal? Mi az? Aki még mindig fanyalog a Suns miatt, jó ha belegondol, hogy az az album egy kreativitástól kicsattanó csapatot mutat, míg a Gold Cobra egy irány nélkül sodródó Limp Bizkitet. A Living Thingsről megjelent kritikákat olvasgatván, nehéz nem észrevenni, hogy néha ugyanazok vetik a Linkin Park szemére, hogy a járatlan utat a jártért hagyták el, akik az A Thousand Sunst túl experimentálisnak tartották.

Nincs abban semmi meglepő, hogy az új lemez egy kicsit hagyományosabb felfogásban készült mint az előző. A Living Things nem egy Linkin Park III: Remember Who You Are. Semmi lényeges nem veszett el, semmiféle kompromisszum nem lett kötve. Ne tegyünk már úgy mintha Mike Shinoda lenne az új Syd Barrett. Az első három lemez alapján, a Linkin Park nem volt több mint egy tiszteletreméltó pop banda, az utóbbi kettő alapján meg nyugodtan lehet őket avantgárd pop bandának nevezni. Bár ez egy oximoron. Vagy mégsem?

Szóval, a Living Things is bőven túl van effektezve és túl van producelve, de a Linkin Park azon kevés zenekarok közé tartozik akiknek ez jól áll. Nincs viszont agyonrappelve. Ez irányú hajlamainak, Shinoda csak két tételben engedett szabad teret: a Lies Greed Miseryben és az Until It Breaksben. Kanye West féle űr-hip-hop mind a kettő, persze kicsit súlyosabb változatban. A Burn It Down az év egyik legnagyobb slágere, nem csoda hogy készült rá videoklip. A Roads Untraveled egy electro-ballada, egy kimondottan érzékeny dal, ami első sorban azt mutatja, hogy a Linkin Park tagjai felnőttek. A meglepő számok közé tartozik a Victimized is, ami egy kellemes electro-punk vadulás (ld. Hadouken, Does It Offend You, Yeah stb.)

Nem tudom mit jelent a Living Things a régi Linkin Park rajongók számára, mert sosem voltam az. De egy jó lemez, az év egyik átlagon felüli teljesítménye. Ha valaki mást mond, nem kell elhinni.